Eset kiválasztási kritériumok és eset- összefoglalók stilisztikai irányelvei

Bevezetés

A Menekültjog Európai Adatbázisa (EDAL) egy online adatbázis, amely 17 EU-tagállam menekültjogi esetjogát tartalmazza. A megfelelő esetek kiválasztására, összefoglalására, felcímkézésére és az adatbázisba való feltöltésére nemzeti szakértőket toboroznak minden tagállamból. Eredeti nyelven elkészítik az EDAL jogesetek összefoglalóit, lefordítják angol nyelvre, és ahol rendelkezésre áll, egy linket is biztosítanak az eredeti ítéletet elérhetőségéhez.

Az adatbázis célja – Célközönség

Az EDAL-on található esetjog egyaránt hasznos belföldi – az érintett országok szempontjából – és európai szinten is. Az EDAL-en keresztül egyes országokban elsőször érhető el nyitott és rugalmas formátumban, online a nemzeti joganyag.

Általánosabban, az adatbázis célja az, hogy elősegítse az uniós irányelvek és rendeletek tagállamok általi értelmezésének harmonizációját, valamint, hogy mélyebb együttműködést segítsen elő az EU-ban a gyakorló szakemberek között.

Elsődleges célcsoportja a döntési szintek teljes vertikumán belül tevékenykedő döntéshozók; politikai döntéshozók, civil szervezetek, jogi szakemberek és az érintett állami, európai és nemzetközi szervek és ügynökségek alkalmazottai.

Az elérhető EU irányelvek és rendeletek
  1. Menekültügyi eljárásokról szóló irányelv 2005/85/EK és 2013/32/EU
  2. Elismerésről szóló irányelv 2004/83/EK és 2011/95/EU 
  3. Befogadási feltételekről szóló irányelv 2003/9/EK és 2013/33/EU Egyes országokban ez az irányelv kiterjed a munkajogi és közigazgatási döntéshozók joganyagának elemzésesére a menekültügyi döntéshozó szervektől elkülönülten. E határozatok csak akkor relevánsak, amennyiben az alább meghatározott kritériumoknak megfelelnek.
  4. Családegyesítési irányelv 2003/86/EK – ez az irányelv nem csak a menekültekre vonatkozik, viszont értelmezése általában egyaránt elősegíti a menekült esetekben történő alkalmazását is. A 8. cikktől való derogációval (eltéréssel) az első albekezdés és a 4. cikk harmadik albekezdésének 1. bekezdése nem vonatkozik menekültekre; a kifejezetten ezekkel a rendelkezésekkel kapcsolatos ügyek menekültügyekben általában nem relevánsak.
  5. Visszatérési irányelv 2008/115/EK – ezen irányelv alkalmazása általános, és nincs semmilyen különleges vonatkozása a menekült és oltalmazott védelmi eljárásokra. Azok az esetek, amelyek ezen irányelv alá tartoznak, figyelmen kívül hagyhatók, kivéve, ha a nemzeti szakértő véleménye szerint különös jelentőséggel és hatással bírnak az oltalmat kérő szempontjából.
  6. Dublin rendelet 343/2003/EK és 604/2013/EU - A Dublin III rendelet a tények szempontjából gyakran igen specifikus / tényszerű, gyorsan fejlődő, és számos közigazgatási szervtől származó hatalmas joganyagot teremt. Az EDAL ennek megfelelően elsősorban magával a Rendelet végrehajtásával vagy értelmezésével kapcsolatos esetekre koncentrál, vagy azokra a jelentős esetekre amelyek az EJEB-i vagy Európai Bírósági ügyeket követnek vagy tesznek megfontolásuk tárgyává, mint például: a C-245/11 K kontra Szövetségi Menekültügyi Hivatal eset; C-493/10 N.S. kontra Belügyi államtitkár eset; C-411/10 M.E. és mások kontra Menekültügyi Kérelmek biztosa; 30696/09 számú EJEB-i kérelem M.S.S. kontra Belgium és Görögország.

Az fenti jogforrások szempontból releváns ügyek azonban nem hivatkozhatnak közvetlenül ezekre a jogforrásokra, de az EDAL részét fogják képezni, amennyiben azok központilag alkalmazandók az ügy érdemi tárgyára; a vonatkozó rendelkezések az „Alkalmazandó EU jogszabályi rendelkezések” cím alatt találhatók.

Más jogforrásokra vonatkozó esetek, pl.: az emberkereskedelmi irányelv, kivételes esetben szintén megtalálhatóak az EDAL-on, amennyiben azok alapvető fontosságúak a Közös Európai Menekültügyi Rendszer (CEAS) szempontjából.

Nemzeti szakértők

Az EDALnemzeti szakértőivel szemben elvárás, hogy a nemzeti joggyakorlatot, a jogszabályokat és az az illető országban folyó eljárásokat mélyrehatóan ismerjék, ugyanakkor legyenek tisztában az EDAL-ra már feltett esetekkel is. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy:

  • az ismétlődés elkerülhető legyen;
  • azonosítani és összegezni tudják azokat az eseteket, amelyekfelülbírálják, vagy más módon megváltoztatják az EDALrendszerében már megtalálható eseteket;
  • az egyes joghatóságokon belül és egyben azok között is fejleszteni lehessen az összhangot és összehasonlíthatóságot.

Az EDALkulcsszavak és a Közös Európai Menekültügyi Rendszer jogforrásaiban foglalt rendelkezések alapos ismerete tehát elengedhetetlen ahhoz, hogy az eset-összefoglalókat helyesen be lehessen sorolni és fel lehessen címkézni, és hogy mindez elősegítse a joghatóságokon átívelő összehasonlításokat.

Az esetek kiválasztásának vezérelvei

A.      A kiválasztott ügyeknek jelentős jogtudományi hatásakell legyen;azaz jelentős jogkérdést érintenek,a döntéshozó indokolása világos és tanulságos Ez például olyan eseteket érinthet, amelyek hozzájárultak a nemzeti szintű politika megváltozásához. Fontos annak biztosítása, hogy az ügyeket attól függetlenül válasszák ki, hogy a kérelmező érdekében vagy vele szemben foglaltak-e állást, annak érdekedében, hogy az adatbázis pontos és kiegyensúlyozott képet adhasson a nemzeti szintű joggyakorlatról.

B.      A kiválasztott ügyek, esetek:

  • fejlődést, vagy visszalépést jelenthetnek az EU-s rendelkezések nemzeti értelmezése terén;
  • megerősíthetik azEU-s rendelkezések hazai értelmezését;
  • ellentmondásosvagy ritkán elemzett EU-s rendelkezés alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatos;
  • potenciálispozitív vagy negatív példát szolgáltathat más államok számára;
  • az uniós normáktól eltérő nemzeti jogszabályok előírásai alapján eldöntött;
  • kifejezett hatással van, vagy kifejezetten hivatkozik más uniósjoghatóságok döntéseire;
  • a közösségi joganyagelemeinek hazai jogrendbe való átültetésének mértékét vagy módszerét vizsgálja.

C.      Az eseteknek tükröznie kell az EJEE és az EB határozatait, ahol azok relevánsak. Lehetséges, hogy:

  • Európai döntésen alapszik, vagy azt hajtja végre;
  • Egy konkrét európai döntéstől jelentősen eltér;
  • a nemzetiszintet meghaladva az EJEE vagy azEB szerveihez való fordulást valószínűsíti;
  • az EJEE vagy azEB ítélkezésiesetjogának nemzeti bíróságok általi értelmezését vizsgálja; és/vagy
  • leköveti az EJEE vagy azEBítéletét.

D.      Az esetek kiemelhetik az oltalom hiányosságaitaz egyes tagállamokban vagy megjeleníthetnek olyan eseteket, amikor a tagállamok az uniós jog által meghatározottnál magasabb szintű standardoknak megfelelően jártak el. Fontos szem előtt tartani a tagállamok más menedékjogi és menekültjogi forrásait is. Például, minden tagállam aláírta a menekültek jogállásáról szóló 1951-es Genfi Egyezményt és számos tagállam ratifikálta az ENSZ egyezményeket is, például az ENSZ Kínzás elleni egyezményét. A UNHCR (ENSZ Menekültügyi Főbiztossága) iránymutatásainak alkalmazását érintő fontos ügyeket is meg kell jeleníteni.

E.       A meg NEM jelenítendő esetek:

  • A felsőbb szintű bíróságok szintjét elérő döntésekre korlátozottan.A törvényszékek vagy bíróságszerű szervek és felsőbb bíróságok esetei jöhetnek szóba, feltéve, hogy valószínűsíthetően jelentős a döntésnek a jogtudományi hatása, és hozzájárul az uniós menekültügyi joganyag pán-európai értelmezéséhez. Mivel azonban az adatbázis az ítélkezési gyakorlatot gyűjti össze, a közigazgatási szervek elsőfokú határozatai nem tartoznak ide. Az alsóbb fokú bíróságok illetve alsóbb fokú törvényszékek érdekes jogkérdéseket tárgyaló esetei, melyeket a felsőfokú bíróság megváltoztatott ezt követően is benne lehetnek az adatbázisban, ha egyértelmű, hogy a döntést megváltoztatták.
  • Kizárólag ország-specifikus származási országokra vonatkozó információk. Az olyan esetjogot fel lehet venni az adatbázisba, amely azzal foglalkozik, hogy a döntéshozók miként értékelik vagy közelítik meg a származási országokra vonatkozó információkat, például, ha a döntéshozók egyértelmű elveket állapítottak meg a származási országokra vonatkozó információk értékelésére. Az adatbázis a jogkérdésekre vonatkozó esetek tárháza, és szempontrendszere nem ténykérdés alapú.
  • Kizárólag a hitelesség eset-specifikus értékelésére vonatkozik.Azon esetek, amelyekben a határozat jelentős része a hitelesség értékelésére vonatkozik, nem lesznek megfelelőek, általában nem az uniós jog rendelkezéseit értelmezik. Azok az esetek, amelyekben a bizonyítási teher kérdéseit és a kétség esetén a terhelt javára kell dönteni alapelvet tárgyalják, vagy amelyek a kérelmező számára vizsgálati kritériumokat határoznak meg, érdeklődésre tarthatnak számot, és az adatbázis részévé tehetők.
  • Közbenső vagy egyéb olyan határozatokat, amelyek nem tartalmaznak jogkérdésben való döntést.
Stilisztikai irányelvek

Mivel az adatbázis célcsoportja egy sokszínű, uniós szintű közönség, a használt nyelvnek minden felhasználó számára hozzáférhetőnek kell lennie. A következő irányelveket kell alkalmazni:

  • Gondoskodni kell arról, hogy amegfogalmazás az ügy egész összefoglalása során világos és tömör legyen, és hogy az összefoglaló megfelelően fel legyen építve és el legyen rendezve;
  • Kerülni kell aterjengős szerkezeteket, például az „X bíró azon a véleményen volt, hogy ...”vagy „A Bíróság úgy vélte, hogy ...”;
  • Kerülni kell a latinkifejezések használatát;
  • Kerülni kell az ország-specifikus jogi terminológia és megfogalmazás használatát, pl.: az Egyesült Királyságból és Írországból származó esetek összefoglalói érthetőek kellenek legyenek a kontinentális jogi rendszereket ismerők számára is;
  • az„X országból származó felperes” kifejezést kell használni;
  • a„felperes” kifejezést a „…. Úr/Asszony” helyett kell használni;
  • pozitívállításokat kell használni, és kerülni kell a passzív nyelvi szerkezeteket, amennyiben lehetséges;
  • Ügyelni kell az ügy és az érintett személy következetes és pontos leírására, többek között a kérelem, a fellebbezés, stb., és a kérelmező, a fellebbező, stb. szavak esetében;
  • Az összefoglalót teljesen anonim módon kell elkészíteni, a kérelmezőnevére, címére való mindennemű hivatkozás eltávolításával, továbbá a kérelmezővel együtt élő vagy bármilyen más kapcsolatban álló személy nevének vagy címének az eltávolításával;
  • Amennyiben az eredetiítéletet is tartalmazza az adatbázis, annak is meg kell felelnie a teljes anonimitás követelményeinek az uniós joggal valamint a vonatkozó hazai jogszabályok előírásaival összhangban.

Az eset-összefoglalók ne legyenek hosszabbak 1000 szónál, hacsaknem ez feltétlenül elkerülhetetlen, de soha nem haladhatják meg az 1350 szó terjedelmet. Az összefoglalóknak nem kell a kiválasztott eset minden részletére vagy kérdésére kitérniük, de foglalkozniuk kell azokkal az aspektusokkal, amelyek jelentősek és relevánsak az adatbázis céljainak a szempontjából.

Kulcsszak használata

Az ügyek közötti bizonyos fokú összhang fenntartása szempontjából elengedhetetlen a kulcsszavak pontos és következetes használata, és fontos a Közös Európai Menekültügyi Rendszer (CEAS) terminológiájával való összekapcsolódás kialakítása is, ami megkönnyíti az összehasonlító elemzést. Az EDAL kulcsszavai mind az irányelvek és rendeletek vagy egyéb hivatalos – az UNHCR és az NMSZ (IOM) – forrásokban használt terminológiájából származnak. Ezeket kell használni az egyes eset-összefoglalók bevezető megjegyzéseiben és főszövegében. Például így: a „kísérő nélküli kiskorú” kifejezést-t kell használni, és nem az „elválasztott gyermek” kifejezést, a „befogadó állomás”-t a „befogadó központ” helyett, és a „belföldi védelem” kifejezést a „belföldi menekülési alternatíva” helyett, stb.

Eset-összefoglaló mintasablon

Rendelkezésre áll egy sablon az eset-összefoglalók elkészítéséhez. A teljes adatbázis összhangjának a biztosítása érdekében a nemzeti szakértőknek szigorúan e szerint a sablon szerint kell az összefoglalókat elkészíteniük. Már zajlanak a weboldal háttérmunkálatai, ami elő fogja segíteni az összefoglalók azonos formátumban történő, közvetlen online feltölthetőségét az interneten keresztül.

Ország áttekintés

Az Ország áttekintés összefoglalja a menedékjog és a kiegészítő oltalmi kérelmek, menekült státusz meghatározások és fellebbezések nemzeti jogi háttérét, beleértve az alábbiakat:

  • Hol kell megérkezéskorbenyújtani a menedékjog iránti kérelmet (a határnál lévő hivatalnál, a bevándorlási hivatalnál vagy a rendőrségen, kijelölt menekültügyi irodában / hivatalnál)? Nyújthat-e be kérelmet fogvatartott személy?
  • A vonatkozó common law illetve kontinentális jogrendszer magyarázata.
  • Közigazgatási vagy igazságügyimenekültügyi döntéshozó testületek: felépítése, összetétele, működése, kontradiktóriusrendszer, nyomozóelvűrendszer
  • Fellebbezésrendszerek és mechanizmusok.
  • A fellebbezések felfüggesztő hatálya.
  • A jogi képviselethez és a jogsegélyhez, jogi támogatáshoz való jog.
  • Bármilyenegyéb jogi feltétel, amely rendszeresen megjelenik a vonatkozó ítélkezési gyakorlatban és ország-specifikus.

Az ország áttekintőket időszakonként felül kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy azok naprakészek legyenek, különös tekintettel a közös európai menekültügyi rendszer jogszabály átdolgozására. A módosításoknak például tükrözniük kell:

  • az országosvagy nemzetközi fejlemények eredményeként a nemzeti szintű rendszerekben bevezetett változásokat;
  • az eredeti ésátdolgozott irányelvek és rendeletek elfogadására és átültetésére tett intézkedéseket.
Resource category: 
Support Documents
Resource date: 
30-09-2015