ECRE is currently working on redeveloping the website. Visitors can still access the database and search for asylum-related judgments up until 2021.
You are here
Home ›Magyarország - Fővárosi Törvényszék, KF v BevándorlásiésÁllampolgárságiHivatal (Office of Immigration and Nationality, OIN) 6.K.31.728/2011/14
International Law
International Law > 1951 Refugee Convention
European Union Law > EN - Qualification Directive, Directive 2004/83/EC of 29 April 2004 > Art 4 > Art 4.1
European Union Law > EN - Qualification Directive, Directive 2004/83/EC of 29 April 2004 > Art 4 > Art 4.2
European Union Law > EN - Qualification Directive, Directive 2004/83/EC of 29 April 2004 > Art 4 > Art 4.3 (a)
European Union Law > EN - Qualification Directive, Directive 2004/83/EC of 29 April 2004 > Art 8 > Art 8.1
European Union Law > EN - Qualification Directive, Directive 2004/83/EC of 29 April 2004 > Art 8 > Art 8.2
European Union Law > EN - Qualification Directive, Directive 2004/83/EC of 29 April 2004 > Art 9
European Union Law > EN - Qualification Directive, Directive 2004/83/EC of 29 April 2004 > Art 15 > Art 15 (c)
European Union Law > EN - Qualification Directive, Directive 2004/83/EC of 29 April 2004 > Art 15
European Union Law > EN - Qualification Directive, Directive 2004/83/EC of 29 April 2004 > Art 18
European Union Law > EN - Qualification Directive, Directive 2004/83/EC of 29 April 2004 > Art 21
Hungary - Act LXXX of 2007 on Asylum - Art 7(1)
Hungary - Act LXXX of 2007 on Asylum - Art 8(1)
Hungary - Act LXXX of 2007 on Asylum - Art 12(1)
Hungary - Act LXXX of 2007 on Asylum - Art 45(1)
Hungary - Act LXXX of 2007 on Asylum - Art 45(3)
Hungary - Act LXXX of 2007 on Asylum - Art 61(a)
Hungary - Act LXXX of 2007 on Asylum - Art 61(b)
Hungary - Act LXXX of 2007 on Asylum - Art 61(c)
Hungary - Act LXXX of 2007 on Asylum - Art 63(2)
Hungary - Act LXXX of 2007 on Asylum - Art 68(5)
Hungary - Decree No. 301/2007 on the implementation of the Act on Asylum - Art 92


Az afgán kérelmező oltalmazott státuszt kapott a bírósági eljárásban. A hatóságnak meg kell győződnie arról, hogy a kérelmezőt fenyegető súlyos sérelem vagy üldöztetés az adott országrészben nemcsak a kérelem elbírálásának pillanatában, hanem várhatóan a jövőben sem áll fenn. A fegyveres konfliktusokkal küzdő országok általában nem nyújtanak biztonságos belső menekülési lehetőséget, mivel a frontvonalak mozgása a korábban biztonságosnak látszó területeket is veszélyessé teheti.
Az afgán származású kérelmező 2010-ben kért menedékjogot, a BÁH azonban elutasította, figyelemmel a felperes nyilatkozataiban szereplő nagyszámú ellentmondásra, és megállapította, hogy a visszaküldés tilalma nem áll fenn. A felperes ezután Ausztriába távozott, de a dublini eljárás keretében belül visszatoloncolták Magyarországra, ahol új kérelmet terjesztett elő. A hatóság azonban ismét elutasította, tekintettel az ellentmondásos nyilatkozatokra, és arra, hogy a felperes külföldre távozása a szavahihetőségét vonja kétségbe. Emellett hivatkozott az EJEB ítéletére a Husseini kontra Svédország ügyben, és megállapította, hogy súlyos sérelem nem érné a felperest, ha hazatérne. A felperes bíróság előtt támadta meg a határozatot, arra hivatkozva, hogy a magyar menedékjogról szóló törvény 61. § c.) pontjában szereplő „súlyos sérelem” fogalma tágabb, mint az EJEE 3. cikke, és a határozat nem a legfrissebb országinformációkon alapul.
A bíróság a felperest nem ismerte el menekültként, mivel a felperes nyilatkozatai a menekülés lényegi elemeit illetően nem voltak ellentmondásoktól mentesek, ill. meggyőzőek.
Oltalmazottként való elismerése azonban megalapozott, mert a döntés pillanatában irányadó, legfrissebb országinformációk alapján Afganisztánban rendkívül bizonytalan a biztonsági helyzet, és a felperestől nem lehet elvárni, hogy a fővárosban keressen menedéket a származási tartományában uralkodó fegyveres konfliktus okozta fenyegetettség elől.
A fegyveres konfliktusokkal küzdő országok általában nem nyújtanak biztonságos belső menekülési lehetőséget, mivel a frontvonalak mozgása a korábban biztonságosnak látszó területeket is veszélyessé teheti.
A bíróság a kérelmezőt oltalmazottként ismerte el.
Az a tény, hogy a felperes időközben Ausztriába távozott, legfeljebb egy hatósággal együtt nem működő attitűdre utal, ezt nem a szavahihetőség körében kell értékelni.
A bíróság emellett visszautasította az alperesnek az EJEB ítéletekre való hivatkozását, mert azokban az ítéletekben az EJEB nem a legfrissebb országinformációk alapján hozta meg ítéletét.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának 2010. december 17-én kiadott, afganisztáni menedékkérőkre vonatkozó védelmi iránymutatása
ECtHR - Chalal v. the United Kingdom, Application No. 1948/04
ECtHR - Husseini v. Sweden, Application No. 10611/09