Magyarország - Fővárosi Törvényszék, 17 január 2012, M.A.A. v Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH), 6.K.34663/2009/36

A BÁH szerint a kérelmező letartóztatása nem a Genfi Egyezményben meghatározott öt ok valamelyikéből történt, üldözésre nem hivatkozott, ezért a kérelmet elutasította, még a visszaküldés tilalmát sem állapította meg. Az atrocitás csupán egyszeri alkalom volt a BÁH szerint, ami nem minősült üldözésnek. A hatóság nem értékelte, hogy a kérelmező immár származási országán kívül kurd szimpátiatüntetésen vett részt Ausztriában, valamint az időközben eszkalálódott szír polgárháború sem képezte a határozat tárgyát. A határozat rögzítette, hogy bár a kurdok ki vannak téve hátrányos megkülönböztetésnek, ez nem éri el az üldözés szintjét. 

A bírósági eljárásban a BÁH álláspontját a per végére akként módosította, hogy minden szír kérelmező esetén megállapítja a visszaküldés tilalmát.

A Bíróság megállapította, hogy a határozat jogellenes és számos ponton ellentétes a menedékjog szellemiségével. Az Egyesült Királyság Belügyminisztériumának jelentése szerint a szíriai kurdok helyzete problematikus, a politikai pártok vezetőit bebörtönözték, nem szabad kulturális tevékenységet sem folytatniuk. A Szíriai Emberi Jogi Bizottság megerősítette a kérelmező által elmondottakat, 2008-ban példátlanul súlyosra fordult a helyzet, így például tilos kurd verset szavalni, népviseletet hordani, stb. Az országinformációk szerint továbbá hosszadalmas tárgyalás nélküli fogvatartás során fennáll az embertelen bánásmód veszélye. Ezek fényében téves volt az a hivatkozás, hogy a kérelmező letartóztatása és a hatalom megfélemlítő akciójának ne lennek menedékjogi, a Genfi Egyezményben meghatározott öt okhoz kapcsolódóan relevanciája. A kérelmezőt a bíróság álláspontja szerint kurd nemzetisége miatt üldözték, tehát a genfi egyezményben meghatározott ok miatt. A kurdok kulturális megmozdulásait azonban a szír hatóságok politikai véleményformálásnak tekintik, így a politikai vélemény kategóriája is érvényes a kérelemre, mégpedig a neki tulajdonított politikai vélemény (a szír hatóságok percepciója a kérelmező elfogásakor és bebörtönzésekor).

Az egyetlen alkalommal bekövetkező atrocitás is lehet üldözés, azt nem annak rendszeressége határozza meg. A kérelmezővel történtek súlyossága egyértelműen azt jelenti, hogy azokat a cselekményeket üldözésnek kell tekinteni, olyan súlyos mértékben sértették a kérelmező alapvető emberi jogait (élethez, testi épséghez való jog).

A bíróság szerint az alapeljárás kirívó hiányossága volt, hogy nem vizsgálta az osztrák tüntetésen készül fotót, nem foglalt arról állást.

A bíróság álláspontja szerint az esetleges ellentmondásokat a felperes feloldotta a bírósági tárgyaláson, így elfogadta szavahihetőségét.