ECRE is currently working on redeveloping the website. Visitors can still access the database and search for asylum-related judgments up until 2021.
You are here
Home ›Magyarország - Fővárosi Bíróság, 2011. szeptember 22. U.S. kontra Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, 15K 31.755/2011/12
International Law > 1951 Refugee Convention > Art 1D
Council of Europe Instruments > EN - Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental Freedoms > Article 3
European Union Law > EN - Asylum Procedures Directive, Council Directive 2005/85/EC of 1 December 2005 > Art 8
European Union Law > EN - Qualification Directive, Directive 2004/83/EC of 29 April 2004 > Art 4
European Union Law > EN - Qualification Directive, Directive 2004/83/EC of 29 April 2004 > Art 12 > Art 12.1
European Union Law > EN - Qualification Directive, Directive 2004/83/EC of 29 April 2004 > Art 12
European Union Law > EN - Qualification Directive, Directive 2004/83/EC of 29 April 2004 > Art 15 > Art 15 (b)
European Union Law > EN - Qualification Directive, Directive 2004/83/EC of 29 April 2004 > Art 15
UNHCR Handbook > Para 38
UNHCR Handbook > Para 41
UNHCR Handbook > Para 42
Hungary - Act LXXX of 2007 on Asylum - Art 15
Hungary - Act LXXX of 2007 on Asylum - Art 45
Hungary - Act LXXX of 2007 on Asylum - Art 61
A palesztin kérelmező menedékkérelmét azért utasították el, mert nem volt szavahihető. A Ciszjordánián belüli biztonsági helyzetet azonban felül kell vizsgálni a legfrissebb származási országra vonatkozó információk alapján annak felmérésére, hogy a kérelmezőt fenyegeti-e kínzás, vagy embertelen bánásmód veszélye visszatérése után.
A bíróság úgy értékelte, hogy a felperes ellentmondásos nyilatkozataival nem tudta valószínűsíteni sem az üldözéstől való megalapozott félelmét, sem az őt fenyegető súlyos sérelmet. A kérelmező által elmondottakat a bíróság sem találta szavahihetőnek. Ugyanakkor a BÁH elmulasztotta értékelni a legújabb, legfrissebb származási országra vonatkozó információkat (country of origin information, COI) a visszaküldés tilalmának és az Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. cikkének alkalmazása tekintetében. A bíróság megállapította továbbá, hogy a származási országra vonatkozó információk rendkívül ellentmondásosak voltak és elrendelte, hogy a BÁH ismételten vizsgálja meg, hogy a felperes Ciszjordániába való visszaküldését követően ki lenne-e téve kínzás, embertelen megalázó bánásmód, vagy büntetés veszélyének.
A bíróság a határozatot hatályon kívül helyezte és a hatóságot a visszaküldési tilalom fennállásának vizsgálata körében új eljárásra kötelezte.
A bíróság hangsúlyozta, hogy jelentésében az Egyesült Királyság Külügyminisztériuma is megerősítette, hogy bár a biztonság jelentősen javult Ciszjordániában, nem tanácsos az odautazás. Viszonylag sok külföldi turista és üzletember látogat oda incidensek nélkül, ugyanakkor a helyzet bizonytalan és gyorsan romolhat. Utazási tanácsaiban a kanadai külügyminisztérium arra figyelmezet, hogy a bizonytalan biztonsági helyzet miatt a palesztin területekre utazáshoz komoly elővigyázatosság szükséges.
Ez az eset nem illeszkedik a palesztin menedékkérelmek azon sorába, amelyek esetén a bíróság az eljárást felfüggesztette és előzetes kérdést intézett az Európai Unió Bíróságához a Kvalifikációs Irányelv 12 (1) cikke alkalmazásának kérdését illetően. (ld: Bolbol ügy, C-31/09.,2010. június 17.).