ECRE is currently working on redeveloping the website. Visitors can still access the database and search for asylum-related judgments up until 2021.
Magyarország - Fővárosi Bíróság, 2011. október 21. M.H. kontra Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, 6.K. 34 830/2010/19
Country of Decision:
Country of Applicant:
Date of Decision:
21-10-2011
Citation:
6.K. 34 830/2010/19
Court Name:
Fővárosi Bíróság
Relevant Legislative Provisions:
International Law > 1951 Refugee Convention > Art 1A
Council of Europe Instruments > EN - Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental Freedoms > Article 3
European Union Law > EN - Asylum Procedures Directive, Council Directive 2005/85/EC of 1 December 2005 > Art 13
European Union Law > EN - Qualification Directive, Directive 2004/83/EC of 29 April 2004 > Art 4
European Union Law > EN - Qualification Directive, Directive 2004/83/EC of 29 April 2004 > Art 7
European Union Law > EN - Qualification Directive, Directive 2004/83/EC of 29 April 2004 > Art 8
European Union Law > EN - Qualification Directive, Directive 2004/83/EC of 29 April 2004 > Art 15
Council of Europe Instruments > EN - Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental Freedoms > Article 3
European Union Law > EN - Asylum Procedures Directive, Council Directive 2005/85/EC of 1 December 2005 > Art 13
European Union Law > EN - Qualification Directive, Directive 2004/83/EC of 29 April 2004 > Art 4
European Union Law > EN - Qualification Directive, Directive 2004/83/EC of 29 April 2004 > Art 7
European Union Law > EN - Qualification Directive, Directive 2004/83/EC of 29 April 2004 > Art 8
European Union Law > EN - Qualification Directive, Directive 2004/83/EC of 29 April 2004 > Art 15
National / Other Legislative Provisions:
Hungary - Act LXXX of 2007 on Asylum - Art 6
Hungary - Act LXXX of 2007 on Asylum - Art 15
Hungary - Act LXXX of 2007 on Asylum - Art 61
Hungary - Act LXXX of 2007 on Asylum - Art 63
Hungary - Act LXXX of 2007 on Asylum - Art 15
Hungary - Act LXXX of 2007 on Asylum - Art 61
Hungary - Act LXXX of 2007 on Asylum - Art 63
Printer-friendly version
PDF version
Headnote:
A kérelmezőt a bíróság oltalmazottként ismerte el, mert az afganisztáni családi kötelékek hiánya miatt, hazatérése esetén fennáll a súlyos sérelem (kínzás és embertelen bánásmód) veszélye.
Facts:
A kérelmező tíz éve menekült el Kabulból, majd Pakisztánban és Iránban élt illegálisan. Apja tálib harcosként halt meg, és ezért azt állította, hogy visszatérése esetén üldözés fenyegetné néhai apja tevékenysége miatt. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) elutasította a kérelmet arra hivatkozva, hogy a kérelmező nyilatkozata nem volt szavahihető és Kabul belső védelmi alternatívának tekinthető. A kérelmező krónikus poszttraumás stressz zavarban szenvedett (PTSD), továbbá Borderline személyiségzavart állapított meg nála egy pszichiátriai szakvélemény..
Decision & Reasoning:
A bíróság elutasította a kérelmező menekültstátusz iránti kérelmét, de oltalmazottként elismerte. A bíróság megállapította, hogy a felperes nem tud hiteles és összefüggő magyarázatot adni üldözéstől való félelmére és ez nem magyarázható a pszihcés problémáival.
A bíróság ugyanakkor megállapította, hogy a BÁH tévesen döntött úgy, hogy a felperest a Kvalifikációs Irányelv 15. cikk (c) pontja alapján nem fenyegetni súlyos sérelem, hiszen egyedi körülményei alapján a 15. cikk (c) pontját kellett volna vizsgálnia. Kiderült ugyanis, hogy megszakadtak a családi kapcsolatai Kabulban, ennek megfelelően feltehető, hogy visszatérése esetén kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak, esetleg büntetésnek lenne kitéve. A bíróság szerint a Kabulba való költözés az ő esetében nem jelentené a belső áttelepülést, mivel a kérelmező számára az egy ismeretlen terület és fennáll annak a veszélye, hogy a kérelmező minden törzsi, vagy társadalmi támogatás nélkül teljesen elszigetelődne, így a felperestől ésszerűen nem várható el, hogy abban az országrészben maradjon.
Outcome:
A bíróság a felperest oltalmazottként elismerte a Kvalifikációs Irányelv 15. cikk (b) pontja alapján.
Observations/Comments:
A bíróság felülvizsgálta, hogy a személyes meghallgatás szakszerű módon, megfelelő tárgyalási technikákkal zajlott-e. A bíróság szerint az ügyintézőnek figyelembe kell vennie a kérelmező fizikai és lelki állapotát, egyszerű, nem a kérelmező számonkérését, vagy összezavarását célzó kérdéseket kell feltennie.
A bíróság hangsúlyozta, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. cikkének vizsgálata a bíróság döntésének pillanatára vonatkozik, nem kizárólag a közigazgatási határozat meghozatalának idejére.
